(via Romsics Ignác: Huszadik századi traumáink. Trianon és a holokauszt)
Ebből újfent botrány lesz. Az előző botrány lehet, hogy csak apróság volt ehhez képest. Még nem vettem meg ezt a számot, de ez a fotópár így, ahogy itt van, nagyon is furcsa. Biztosan nagyon vizuális alkat vagyok, de ez így a két esemény egyenrangúságának a kinyilvánítása, ami lényegében a holokauszt relativizálása. A relativizálás azt jelenti, hogy két esemény között olyan kapcsolat létesül, amely az egyik jelentőségét növeli és a másikét csökkenti érdemükhöz képest. Ezeket nem is kellene ilyen módon összemérni, azaz a viszony létesülése mindkét esemény értelmezését eltorzítja . Ez esetben a holokauszt morális súlya csökkenhet, amikor egymás mellé kerül fölöslegesen a tömeggyilkosság és a területveszteség. Nem azonos súlycsoport.
Az újságosnál belelapoztam a Rubiconba: ezzel a képpárral kezdődik Romsics cikke. A Rubicon honlapján olvasható ez a részlet :
“Trianon és a holokauszt látszólag nem függenek össze egymással. 1920-ban a történelmi Magyarország olyan megcsonkításáról döntöttek az első világháborúban győztes nagyhatalmak, amelynek következtében nemcsak nemzetiségi lakosok, hanem több mint hárommillió magyar is az új államhatárokon kívülre került. A negyedszázaddal későbbi holokauszt területi veszteséggel nem járt, demográfiaival azonban annál inkább. A német nyomásra, ám a magyar állam aktív közreműködésével koncentrációs táborokba küldött, illetve gettókba tömörített vagy kényszermunkára vezényelt zsidó és zsidó származású magyarok közel kétharmada - körülbelül félmillió ember - nem élte túl a második világháború tragikus éveit. A két esemény különneműségét látszik igazolni az is, hogy kutatásuk teljesen elkülönült egymástól. A Trianonra szakosodott történészek a legritkább esetben - vagy talán egyáltalán nem - írnak a holokausztról és a hozzá vezető útról, míg a holokauszttal foglalkozókat érdemben nem érdekli Trianon és a vele összefüggő kisebbségi ügyek. Pedig e két, látszólag különnemű esemény ugyanannak a történelmi fejleménynek, a nemzeti liberális magyar állam- és nemzetépítés tragikus kudarcának egymással szorosan összefonódó komponense.”
A “demográfiai veszteség” önmagában is elég abszurd kifejezés és , valóban, elég érzéketlen hozzáállást sejtet. A szöveg azt fejtegeti, hogy a két esemény csak látszólag különnemű :
"Trianon és a holokauszt látszólag nem függenek össze egymással…A két esemény különneműségét látszik igazolni az is, hogy kutatásuk teljesen elkülönült egymástól.”
A különneműség csak látszat, szerinte. Nyilván vannak történelmi összefüggések, kapcsolatok, de a holokauszt összehasonlíthatatlanul súlyosabb morális trauma. A többit a teljes cikk elolvasása után . De már ez a szövegrészlet sem sejtet sok jót. A kép meg, sajnos, elég egyértelműen teszi ki az egyenlőségjelet. Vagy csak én vagyok ilyen vizuális alkat?
